időtáv és információs bázis szerepe a pénzügyi tervezésben


A pénzügyi tervezés során különböző megközelítéseket, módszereket alkalmazhatunk: ezeket általában befolyásolja az, hogy (1) mi a célja a tervezésnek, kinek készül, (2) milyen információk állnak rendelkezésre, (3) milyen időtávra tervezünk. Az alábbiakaban röviden összefoglaljuk, hogy ezen szempontok szerint milyen pénzügyi terv típusokról beszélhetünk.

(1) milyen céllal készítjük a tervet?

Az első kérdés, amit érdemes vizsgálni, hogy kinek készül a terv és milyen céllal, mivel ez nagyban befolyásolja mind az előretekintés időtávját, mind a terv tartalmi felépítését.
Vegyük végig milyen céllal is készülehet egy terv:

  • az éves várható eredmény előrejelzése (bevételek, költségek) vagy komplett pénzügyi terv (eredmény + mérleg, finanszírozás stb.)
  • működő cég éves pénzügyi terve: elsősorban belső felhasználásra, a menedzsment tájékoztatásának vagy az éves pénzügyi és üzleti célok - pl. cég, üzletági vagy termék szintű bevétel, költségkeretek, profit - kitűzése érdekében
  • tőkebevonást, hitelfelvételt előkésztő terv - jellemzően több éves, pl. a hitel futamidejére szóló terv - amely a várható bevétel és költségeken túl kifejezetten bemutatja a tervezett beruházásokat, adósságszolgálat alakulását egy komplett mérleg és eredményterv keretében
  • start-up, új vállalkozás vagy új projekt indító pénzügyi terve - ez esetben komplett, részletes üzleti terv is szükséges, amelyenek külön fejezete a pénzügyi terv, amelyet általában akár több üzleti scenarióra vonatkozóan is el kell készíteni
  • rövid távú vagy operatív likviditási terv vagy pénforgalmi szemléletű bevétel/kiadás terv: hogyan fog alakulni a cash-flow és a likvid tartalékok, szükséges-e beavatkozni
  • cég vagy üzletrész értékelés céljából készített pénzügyi előrejelzés, amely tartalmi felépítésében hasonló ahhoz, amit tőkebevonás/hitelfelvétel esetén készítünk, de az előrejelzés időtávja lefedi a teljes működést () illetve a cash-flow a normalizál, egyedi tételek hatásától tisztított

(2) tervezési bázis - milyen adatokból, milyen részletességgel tervezünk?
tény bázisú terv
  • a korábbi év(ek) adatai jelentik a kiinduló állapotot
  • a főbb mérleg, eredmény kategóriák szintjén a múltbeli adatokból valamilyen „extrapolációval” (pl. inflációval növelve) határozzuk meg a várható bevételeket, költségeket
zéró bázisú terv
  • a tervezés a nulláról indul, nincs múltbeli adatunk, nem tudunk extrapolálni
  • múltbeli adatok hiányában kizárólag a várakozásokra és célokra alapozva határozzuk meg a pénzügy terv számait, a tervezés részletesebb adatgyűjtést igényelhet
top-down terv
  • nagyvonalakban, főbb bevétel és költség sorok szintjén kerül meghatározásra a terv (pl. menedzsment deklarálja a célokat)
  • a későbbiekben kerül lebontásra szervezeti egységek,terméke, részletes bevétel és költségsorok szintjén a terv
bottom-up terv
  • alulról építkezően, mindent részletesen tervezünk, értékesítés és erőforrás felhasználási tervek a naturáliák szintjén
  • az üzleti tervezési egységek (üzletgág, szervezet, termék/tevékenység stb.) szintjén megállapított tervszámokból áll össze a cég szintű terv

Természetesen a fenti tervezési megközelítések nem mindig különülnek el egymástól élesen vagy éppen akár párhuzamosan is használhatók azok, hiszen lehet hogy a menedzsment részéről születik egy előzetes top-down terv, amelyet aztán bottom-up megközelítésben véglegesít a szervezet.

(3) pénzügyi terv időtáv

A pénzügyi tervezés célja meghatározhatja (1) a tervezés időtávját (hány hónapra, évre tervezünk előre), valamint (2) a tervezés mélységét is.

rövid távú terv
  • tipikusan pár hétre vagy hónapra szóló terv
  • sokszor csak a várható likviditási helyzetre, rövid távon várható pénzmozgásokra vonatkozik
  • évközi várható eredménytervezés / terv felülvizsgálat esetén (pl. félévkor éves várható = 1-6. hó tény + 7-12. hó terv)
éves pénzügyi terv
  • a teljes következő üzleti év pénzügyi terve, jellemzően részletesebb értékesítési célszámokkal, költségkeretekkel stb.
  • az a terv adja meg a keretét a következő évi gazdálkodásnak – mire, mennyit költünk, milyen bevételekkel gazdálkodunk
  • legtöbbször belső felhasználási célra, menedzsment és cég/klub tulajdonosok számára készül leggyakrabban
közép/hosszú távú terv
  • stratégiai tervezés vagy nagyobb beruházások hosszabb távú hatásának vizsgálata
  • hosszabb távon a finanszírozási szerkezet, eszközállomány alakulása is érdekes (hitelvisszafizetési képesség, megtérülés stb.)
  • beruházási hitelfelvétel esetén kifejezetten szükséges ilyen pénzügyi terv készítése

további bejegyzések a témában, ami érdekelhet: